Az erdélyi magyar néptánc szolgálatában



A Pro Folk Dance Egyesület a Maros Művészegyüttes 2018 augusztusában alakult háttéregyesülete. E kulturális egyesület megalakításának ötletét az abbéli hosszú távú igény hívta életre, hogy a Maros Művészegyüttes teljes tevékenységi körét szakmailag támogassa, úgy különböző rendezvények megszervezéséhez való hozzájárulása, mint hazai és nemzetközi pályázatok lebonyolítása által, így segítve az intézményt minél jobb eredmények elérésében.

Az Egyesület céljai mindebből adódóan közösek a Maros Művészegyüttes hivatásával és az általa követendőnek meghatározott feladatokkal. Szeretnénk hozzájárulni a népi kultúra, a folklór és hagyományőrzés minden korcsoport körében való népszerűsítéséhez különböző rendezvények, előadások, műsorok megvalósítása révén. Prioritásként kezeljük továbbá az új táncos- és zenészgenerációk nevelését, pályán való terelgetését, ezért igyekszünk támogatni a fiatal tehetségeket nem csupán a néptánc, a népi hangszerek tanítása, a népzenei repertoár megismertetése által, hanem hagyományápoló és közösségformáló programok, események megszervezése által is, amelyeken a gyermekek, ifjak bemutatkozhatnak.

A Pro Folk Dance Egyesület nagyszabású hazai és külföldi fesztiválok lebonyolításával, népi tematikájú táborok, workshopok, rendezvények megszervezésével, valamint technikai, logisztikai eszköztárával támogatja a Maros Művészegyüttes munkáját.

Az Egyesület sikeres működése természetesen a virágzó partnerségek, együttműködések függvénye is, ezért hosszú távú céljaink közé tartozik meglévő kapcsolataink ápolása és bővítése,  valamint akár egy határokon átívelő szakmai hálózat létrehozása, mely révén még szélesebb körben tevékenykedhetünk az autentikus folklór terjesztéséért.

Barabási Attila Csaba
Pro Folk Dance Egyesület elnöke


SAJTÓ

Az összefogás és a hála táncos ünnepe ü Népújság

I. Kárpát-medencei Csoóri Sándor népművészeti fesztivál

 

A Kárpát-medence több mint 30 településén közel húszezren táncolnak egy időben június 11-én, szombaton az első alkalommal megrendezésre kerülő, Csoóri Sándor nevével fémjelzett, nagyszabású népművészeti fesztiválon. Marosvásárhely a fesztivál hat erdélyi helyszínének egyike, az itteni rendezvény szervezője a Maros Művészegyüttes és háttérintézménye, a Pro Folk Dance Egyesület. A rendkívüli jelentőségű eseményt szerda délelőtti sajtótájékoztatójukon harangozták be az illetékesek. 

Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója elmondta, hogy a világjárvány után igyekeztek minél több hagyományos és újdonságnak számító rendezvényt felvállalni, a várban idén 21–22 – nem csak néptáncos – programot szerveztek, szerveznek vagy partnerként támogatnak.

Ami önerőből lehetetlen lett volna 

Az I. Kárpát-medencei Csoóri Sándor népművészeti fesztivál Maros megyei rendezvényének lebonyolítására a Marton György Néptáncszövetség kérte fel a művészegyüttest. A Kárpát-medence számos településén egy időben, azonos programpontokkal zajló fesztiválon közel húszezer néptáncos, zenész és kézműves vesz részt. Marosvásárhely mellett Nagyvárad, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Perkő és Szamosújvár kapcsolódik be a programba. Olyan együttesek lépnek ez alkalommal közönség elé, amelyek az elmúlt években részesültek a Csoóri Sándor Alap 2017-ben indított támogatásában. 

– A Maros Művészegyüttes infrastruktúrája, amelyhez a várbeli nagyszínpad is hozzátartozik, részben a Csoóri Sándor Alapból valósult meg, másrészt a Bethlen Gábor Alap és a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának pénzforrásaiból. Nagyon hálásak vagyunk a támogatásokért, hiszen sok olyan megvalósítást tettek lehetővé számunkra, amelyeket önerőből nem tudtunk volna kivitelezni – hangsúlyozta Barabási Attila. 

A marosvásárhelyi fesztivált, ha kedvező lesz az időjárás, a várbeli kisszínpadon tartják, esős időben pedig a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében. A művészegyüttes mellett további, Csoóri-támogatást kapott néptánccsoportok lépnek ekkor közönség elé. 

– Maros megyében nagyon sok együttes részesült ebben a segítségben, de nem mindenik táncol a várban, egyesek ugyanis már bejelentkeztek egy másik fesztiválhelyszínre, a Napsugár például Perkőbe – tette hozzá a Maros Művészegyüttes igazgatója, majd a Csoóri-támogatásnak a néptáncegyüttesek szakmai fejlődésében játszott óriási szerepéről beszélt, amely mind a színpadra vitt produkciókban, mind az autentikus viseletekben és a zenében megmutatkozik. 

A rendezvény szombaton délelőtt 11 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a Vártemplomban. A megnyitón elhangzik Csoóri Sándor egyik verse, ezután közös éneklésre és össztáncra kerül sor a fesztivál valamennyi helyszínén. A programban felvonulás és néptánctanítás is szerepel, majd a részt vevő együttesek a Csoóri Alapból vásárolt viseleteikben bemutatják műsorukat. A Maros Művészegyüttes gálaműsorral készül a rendezvényre.

– Ez a fesztivál nemcsak az anyaországi, hanem a Kárpát-medence különböző magyarlakta településein létező együttesekkel való összefogásról szól – összegzett Barabási Attila, majd örömét fejezte ki, hogy ukrajnai magyarok is bekapcsolódnak a programba. 

Ami önerőből lehetetlen lett volna 

Az I. Kárpát-medencei Csoóri Sándor népművészeti fesztivál Maros megyei rendezvényének lebonyolítására a Marton György Néptáncszövetség kérte fel a művészegyüttest. A Kárpát-medence számos településén egy időben, azonos programpontokkal zajló fesztiválon közel húszezer néptáncos, zenész és kézműves vesz részt. Marosvásárhely mellett Nagyvárad, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Perkő és Szamosújvár kapcsolódik be a programba. Olyan együttesek lépnek ez alkalommal közönség elé, amelyek az elmúlt években részesültek a Csoóri Sándor Alap 2017-ben indított támogatásában. 

– A Maros Művészegyüttes infrastruktúrája, amelyhez a várbeli nagyszínpad is hozzátartozik, részben a Csoóri Sándor Alapból valósult meg, másrészt a Bethlen Gábor Alap és a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának pénzforrásaiból. Nagyon hálásak vagyunk a támogatásokért, hiszen sok olyan megvalósítást tettek lehetővé számunkra, amelyeket önerőből nem tudtunk volna kivitelezni – hangsúlyozta Barabási Attila. 

A marosvásárhelyi fesztivált, ha kedvező lesz az időjárás, a várbeli kisszínpadon tartják, esős időben pedig a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében. A művészegyüttes mellett további, Csoóri-támogatást kapott néptánccsoportok lépnek ekkor közönség elé. 

– Maros megyében nagyon sok együttes részesült ebben a segítségben, de nem mindenik táncol a várban, egyesek ugyanis már bejelentkeztek egy másik fesztiválhelyszínre, a Napsugár például Perkőbe – tette hozzá a Maros Művészegyüttes igazgatója, majd a Csoóri-támogatásnak a néptáncegyüttesek szakmai fejlődésében játszott óriási szerepéről beszélt, amely mind a színpadra vitt produkciókban, mind az autentikus viseletekben és a zenében megmutatkozik. 

A rendezvény szombaton délelőtt 11 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a Vártemplomban. A megnyitón elhangzik Csoóri Sándor egyik verse, ezután közös éneklésre és össztáncra kerül sor a fesztivál valamennyi helyszínén. A programban felvonulás és néptánctanítás is szerepel, majd a részt vevő együttesek a Csoóri Alapból vásárolt viseleteikben bemutatják műsorukat. A Maros Művészegyüttes gálaműsorral készül a rendezvényre.

– Ez a fesztivál nemcsak az anyaországi, hanem a Kárpát-medence különböző magyarlakta településein létező együttesekkel való összefogásról szól – összegzett Barabási Attila, majd örömét fejezte ki, hogy ukrajnai magyarok is bekapcsolódnak a programba. 

Csoóri Sándor kedvenc dalára

A marosvásárhelyi rendezvény szakmai irányítói, Kásler Magda és Farkas Sándor a közös táncról és énekről szólt.

– A Martin György Néptáncszövetség által felkért két neves koreográfus – Fitos Dezső és Kocsis Enikő – összeállított a csoportok számára egy moldvai táncokra alapozott koreográfiát, a zenei részt ifj. Csoóri Sándor írta, moldvai autentikus zenét is belevonva. Megtudtuk, hogy a dalszöveg egy Tolna vidéki népdal, és azért esett rá a választás, mert ez volt Csoóri Sándor kedvence, és amikor összeültek a költő barátokkal, mindig költői képeket idéztek meg számukra ezek a nép ajkán született dalok. A közös tánc egy érdekes kihívás lesz. Minden csoport megkapta a Fitos Dezső Társulattal készült videófelvételt, ennek alapján kell betanulniuk a kötelező koreográfiát, amelyet a több száz táncossal majd a helyszínen hangolunk össze egy közös produkcióba – mondta el Farkas Csaba. 

 

Egy hatalmas köszönet

Kásler Magda a közös éneklésre tért ki. Egy, a magyar nyelvterület több vidékén megtalálható népdal mezőségi változatát szólaltatják majd meg a fesztivál résztvevői.

– Ugyanazon a napon, nagyjából ugyanabban az órában a magyar nyelvterület minden vidékén nagyon sok fiatal ugyanazt énekli, ugyanazt táncolja, abban a ruhában, amelyet a Csoóri Sándor Alap támogatásával sikerült megvásárolni. Mindezzel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mekkora segítség ez az alap elsősorban azok számára, akiknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezt a fajta kultúrát műveljék. Ezért ez a fesztivál egy hatalmas köszönet a részünkről – tette hozzá Kásler Magda.

Barabási Attila a támogatás jelentőségét számokkal is érzékeltette: egy népviselet ára 1000, egy kalotaszegié 1500 lejnél kezdődik, és 1000 euróig terjed, egy székely gyerekcsizmáért 600, egy felnőttnek való csizmáért 800–1000 lejt kell fizetni, a táncoscipő értéke 350–450 lej között mozog.

– Egy néptánccsoport számára ez komoly kiadást jelent, amit önerőből legtöbbször nem lehet megvalósítani – szögezte le a Maros Művészegyüttes igazgatója, majd az előadótermek felszereltségének korszerűsítéséről és új hangszerek vásárlásáról is szót ejtett, illetve arról is beszámolt, hogy a támogatásoknak köszönhetően sok vidéki településen újra előkerült a szövőszék autentikus viseletek készítéséhez. Kibéden huszon- és harmincévesek is kitanulták ezt a mesterséget.

vissza